Lewis Hamilton (Fotó: Xpbimages.com)

Az F1 ünnepelt sztárja, háromszoros világbajnokként a legnagyobbak közé emelkedett, megvédte bajnoki címét, s minden idők legsikeresebb brit versenyzőjének vallhatja magát. Lewis Hamilton gyakran hangoztatja, sosem felejti el, honnan indult, s hogy sikereiért kőkeményen meg kellett dolgoznia. Nemrég részletesebben is elmondta, mit is jelent mindez, s pályafutása kezdeti nehézségeiről, valamint legnagyobb mélypontjáról mesélt.

„Angliában folyton rajtam viccelődtek, én voltam az egyetlen fekete a gokartpályán. De még rosszabb volt az első olaszországi versenyem. Rajtam és édesapámon kívül csak egy fekete volt, egy afrikai, aki olcsó órákat árult a pályánál. Ki kellett vívnom az elismerést, kemény volt, nagyon kemény” – emlékezett vissza a kezdeti nehézségekre a Bildnek adott interjúban.

Hamilton ma már elismeri, olykor arra is gondolt, hogy föladja. „Ezeket a pillanatokat soha nem fogom elfelejteni. Gokartról autókra váltottam. Tizenhat voltam, a McLaren pedig nagyon sokat várt el tőlem. A nyomást már nem is lehetett elviselni. Az egyik nap ott ültem az autóban az édesapámmal, és azon gondolkodtam, ez tovább nem fog menni. Túl sokat hibáztam a versenyzés során. Gondjaim voltak az iskolában a jegyeimmel is, már a házi feladatot sem tudtam megcsinálni. Korrepetáló tanárra volt szükségem. De nem mondhattam apámnak, hogy ez már túl sok nekem. Kétségeim voltak, hogy elég jó vagyok-e. Senki sem tudott segíteni. Ez volt a legmélyebb pont számomra.”

Aztán végül mégis túljutott a holtponton, s onnantól fölfelé ívelt a karrierje. 2003-ban brit Forma–Renault-bajnok lett, 2005-ben a Forma–3-as Euro-szériát, egy év múlva a GP2-t nyerte meg, majd máris az F1-ben találta magát a McLarennél. Bajnokesélyesként. Elmondása szerint a nehéz időknek nagy hasznát vette később. „Semmi pénzért nem adnám ezeket. Örülök, hogy ilyen tapasztalatokra tehettem szert. Ezek nélkül nem lennék olyan erős, mint most vagyok. Ez olyan, mint edzeni: emelgeted a súlyokat, hogy minél erősebbé válj. Ezek a mélypontok jelentették számomra a súlyokat” – magyarázta.

Lewis Hamilton (Fotó: Price / XPB Images)

Akinek még Senna sem érhet a nyomába…

Harmadik bajnoki címének megszerzése kapcsán Hamilton mostanság sokat beszélt arról, mennyire fontos szerepet játszott életében Ayrton Senna, aki példakép volt számára a versenyzésben. Most azonban azt is kiemelte, hogy a brazil valójában csak a második helyen áll „hősei” között. „A legnagyobb hősöm az édesapám. Senna a közelébe sem érhet” – jelentette ki. „Bár Senna is maga volt a Mount Everest – oda akartam feljutni –, apámnak nem érhet a nyomába. Ő feláldozta értünk a karrierjét. Lemondott az új ruhákról, a finom ételekről, minden pennyt megspórolt, három-négy munkát is végzett egyszerre, mindent az én pályafutásomba fektetett. Ő irányított mindent, még amikor az F1-be kerültem, is.”

Anthony Hamilton az első gokartos méterektől kezdve irányította fia pályafutását, mely egészen az F1-ig vezetett. Ott viszont az első bajnoki cím után végül szétváltak útjaik, s Lewis úgy határozott, otthagyja édesapját, s új menedzsmentet keres. A válás nem volt konfliktusoktól mentes. „Apám erős volt. Mindent irányítása alatt tartott, ennek köszönhetően kerültünk a Forma–1-be. Viszont szerettem volna elkövetni a saját hibáimat, a pénzemről határozni, szerettem volna, ha nincs meg többé köztünk ez a feszültség. Az F1-ben voltunk már, valójában ezzel elértük a nagy célunkat, szóval szükségtelennek találtam ezt. Harcoltunk, és meg kellett hoznunk ezt a nehéz döntést. Jót tett nekem, helyes volt részemről. Ma már mindenekfölött áll számomra” – utalt arra, hogy végül újra rendezték viszonyukat apjával.

Anthony és Lewis Hamilton (Fotó: Batchelor / XPB Images)

…és aki nélkül ma aligha uralkodhatna

Hamilton hasonló folyamaton ment keresztül a McLarennél is, ott is túlszabályozva érezte magát – 2012-ben ezen a téren is úgy érezte, eljött a váltás ideje. „Ott kezdtem. De bármit gondoltam és akartam, nem szabadott. Nem lehettem önmagam. De nem felnövő virágoknak kellene lennünk, akik azt csinálhatják, amit akarnak?” – tette fel a költői kérdést, majd a Mercedeshez szerződésről beszélt. „Nem egészen igaz az a történet, hogy Niki Lauda beszélt rá erre. Ross Brawnnak ugyanekkora része volt ebben, ha nem nagyobb. Ott ültem vele, aki olyan sok bajnoki címet nyert a Ferrarival, és azt kérdezte, szeretnék-e a Mercedesnél versenyezni. Akkor már tudtam, ez az én utam. Jó érzés volt, hogy akartak engem és tiszteltek. Rossnak is komoly része van a mostani sikerekben. A harmadik címem megszerzése után is üzentünk egymásnak. Az ilyesmit sosem fogom elfelejteni” – tisztelgett volt csapatfőnöke érdemei előtt.