Neves előadók, városi példák a cserkeszőlői sportiskolai konferencián
2009. október 20. 16:21
A konferencián 32 sportiskola 70 fővel képviseltette magát
Oldal nyomtatása
Szövegméret növelése
Szövegméret csökkentése
Kétnapos, nemzetközi utánpótlás-konferenciára került sor Cserkeszőlőn, a Sportiskolák Országos Szövetségének (SIOSZ) szervezésében. Az előadók között szerepelt Dr. Szabó Tamás, utánpótlás-nevelési igazgató, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke és Erhard Ruddat, a Magdeburgi Sportgimnázium tanára is. Balogh Gábor olimpiai ezüstérmes, világbajnok meghívottként volt jelen. Az eseményen több hozzászólásban problémaként merült föl a sportiskolákra vonatkozó jogharmonizáció kérdése valamint a sportirányítás és az oktatásirányítás összehangolásának igénye. Hazai vonatkozásban a sportiskolai rendszer a program 2011-12-ig tartó felfutásakor már várhatóan 15 ezer fős bázissal fog működni.
- A konferencián 32 sportiskola 70 fővel képviseltette magát, ahol első alkalommal külföldi előadó is szerepelt. Megtartottuk a SIOSZ közgyűlését is, melyen két témában is fontos döntés született: a jövő tavasszal megrendezésre kerülő SIOSZ-gála keretében a legjobb magyarországi egyesületi és közoktatási típusú sportiskolákat fogjuk díjazni, továbbá a legjobb egyéni és csapatsportágat űző fiú- és lánysportolók is elismerésben részesülnek – összegzett Fuhrmann Géza a szervezet elnöke.
Farkas Tibor, az ÖM Sport Szakállamtitkárságának képviseletében nyitóelőadásában a Nemzeti Sportstratégia ide vonatkozó elemeit kiragadva az egységes utánpótlás-nevelés rendszerében a sportiskolák szerepét méltatta. Mint elmondta, az utánpótlás teljes vertikumában, 2010-11-ben várható egy átfogó összegzés. A főtanácsos előadásában a XIII. Olimpiai Konferenciával kapcsolatosan kiemelte, hogy a fiatalok, mint célközönség, kiemelten szerepeltek a napirendi pontok között. A NOB 66 pontos ajánlást fogadott el, mely 4. fejezetének 50-58. pontjai az ifjúság sportjával foglalkoznak.
Dr. Szabó Tamás, utánpótlás-nevelési igazgató, MOB-alelnökként is köszöntötte a konferenciát, majd a sporttehetségek kiválasztásáról, annak magyar modelljéről, módszereiről tartott prezentációt. Röviden beszámolt a koppenhágai olimpiai kongresszusról, mint mondta, az olimpizmus tekintetében az elmúlt nyolc esztendőben előtérbe került a sportoló, az ifjúság – lásd ifjúsági olimpia – és a nevelés; „a sport az új generáció nevelésének eszköze”- hangsúlyozta. Előadásában a ’60-as évekig tekintett vissza, amikor a korosztályos képzés szakmai követelményként jelent meg. Bemutatta a KSI egykori felvételi rendszerét, a ’70-es évekbeli standard adatgyűjtések fontosságát. Problémaként az egyesületek, és az iskolák jelen viszonyának rendezését vetette föl. Eredményként kiemelte: „Magyarország utánpótlás nagyhatalom, bizonyítja ezt az éves szinten, világversenyeken megmutatkozó közel 150 érem!”.
Lehmann László sportiskolai programvezető a sportiskolák együttműködéséről beszélt. Mint elmondta, 16 városi sportiskola működik Magyarországon egyesületi keretek között; 56 támogatott közoktatási típusú sportiskola kezdte meg a 2009-10-es tanévet és 12 nem támogatott.
Erhard Ruddat, a magdeburgi sportiskola testnevelő tanára a német példát ismertette az egyesítés előtti, és az azóta eltelt időszakot egyaránt górcső alá véve. Kiemelte, hogy az újjáéledő sportiskolai rendszer a magyar sport jövőbeni sikereinek fontos letéteményese lehet. Bár Németország és Magyarország fejlődési pályája különböző, a szervezeti működés és a finanszírozás egyszerűsítése területén, mellyel az utánpótlás-nevelés rendszere is hatékonyabb lehetne, hazánkban még sok a teendő.
Fuhrmann Géza, a konferencia főszervezője történeti áttekintéssel indított: „a sportiskolák a ’60-’70-es években élték reneszánszukat. A ’80-as években sokan megszűntek, majd kétezertől újra fellendültek. Kiemelkedő eredménnyel működtek az NDK, a francia és a spanyol műhelyek.” Saját példájukat bemutatva rámutatott, a ’98-ban indult Miskolci Sportiskola több mint 5 milliárd forintos infrastrukturális beruházást indukált.
Az egykor az atlétikai szövetségben szakmai alelnökként funkcionáló Orendi Mihály, a debreceni, Kincskereső Tehetségkutató Programot szemléltette. Mint előadásából kitűnt: a Debreceni Sportcentrum berkein belül működő sportiskola12 szakosztálya mellett egy felmérési, kiválasztási és beiskolázási csoport fejti ki tevékenységét. Danyi Gábor a Pécsi Városi Sportiskola működéséről, finanszírozásáról, a baranyai városban a közoktatási és egyesületi típusú sportiskolai képzés együttműködésének megvalósulásáról tájékoztatott. Takács Sándor a Nyíregyházi Labdarúgó és Kosárlabda Akadémia kialakításával kapcsolatban elmondta: a több sportággal működő Nyírsuli mellett a 2010-11-es tanévben két labdajátékkal indítják az akadémiát, mely a ’95-’96-os fiú korosztályt érinti majd, heti 10 tervezett edzéssel.