Híradó - Több mint internet!

Minden más > Lapát 

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke szerint az elismerés a kajak-kenus közösségnek szól

Kovács Katalin nyerte a 2009-es év sportolója címet a Nemzeti Sportszövetség díjkiosztó gáláján, az edzőknél második lett Csipes Ferenc, az utánpótlás sportolók között pedig harmadik helyen végzett Dudás Miklós. Csabai Edvin különdíjat kapott sportolói pályafutásának elismeréseként, dr. Baráth Etelét pedig az év sportvezetőjének választották.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke szerint az elismerés a kajak-kenus közösségnek szól!

- Mit gondol, a tavalyi év eredményeinek, vagy az elmúlt másfél évtizedben végzett sportvezetői munkásságának szól ez az elismerés?
- Először is szeretném leszögezni, hogy ez a díj nem elsősorban nekem szól, hanem az egész sportágnak, a kajak-kenus közösségnek. Higgye el, ezt nem kötelező szerénységből mondom, egy egész sportágat egy ilyen díjátadón nem lehet elismerni, ezért szokás elismerni annak vezetőjét. De hogy a kérdésre is válaszoljak, azt hiszem, hogy inkább az elmúlt másfél-két évtizedben elért eredményeinknek szól ez a díj. Ne felejtsük el azt a néhány hete napvilágot látott MOB elemzést, amelyik kimondta, hogy az elmúlt évtized legsikeresebb sportága a kajak-kenu volt. A magam részéről biztos vagyok abban, hogy ez az utóbbi 15 évet vizsgálva is így lett volna.

- Éppen azóta, hogy átvette a szövetség irányítását.....
- Én már 1993 óta tagja voltam az elnökségnek, mint a budapesti szövetség elnöke, 1995-ben egy anyagilag igen nehéz helyzetben lévő, de nagyon eredményes szövetséget vettem át. Az igazi fordulópont egyébként nem is akkor volt, hanem 1998-ban, amikor megrendeztük az első nagy sikerű világbajnokságot Szegeden, amely az eredmények és a technikai újítások szempontjából újat hozott, nem beszélve a látogatottságáról. 2000-ben, a Sydney olimpián elért 4 aranyérem miatt pedig sportágunk országos elismertségre tett szert. Ezek a sikerek a kajak-kenu anyagi támogatottsága szempontjából is áttörést hoztak és megalapozták a szövetség eredményes működését. Hihetetlen sokat köszönhetünk azoknak a versenyzőknek, akik már a 90-es évek közepe óta szállítják az eredményeket, ilyen például Kammerer Zoltán. Ő 1996 óta minden világversenyen ott volt, háromszoros olimpiai bajnok és még a 2012-es londoni olimpián is szép sikereket érhet el. Rajta kívül ki kell emelnem Kolonics Györgyöt is, aki még mindig a sportág egyik legfényesebb csillaga lehetne, ha 2008 nyarán nem távozik örökre. A női szakág sikereit pedig szerintem nem is kell külön méltatni, páratlan eredményeik önmagukért beszélnek. Az ő teljesítményükön kívül a hosszú távú siker másik záloga éppen a jól működő elnökség, amelynek minden tagja valaha versenyző volt, vagy edző. Ez szemléletileg is nagyon fontos, de a legtöbb sportág esetében mégsem ennyire magától értetődő. Az én kollégáim kivétel nélkül mindannyian ismerik a sportág összes nyűgét, gondját, egészen az alapokig.

- Jelenlegi mandátuma 2013-ig tart a szövetség élén, melyek azok a feladatok, amelyeket mindenképpen el kell végezni a következő 3 évben?
- A sportág folyamatosan szélesedik, az elmúlt évek tanulsága, hogy a versenysport, a gyorsasági és a maratoni szakág mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szabadidősportok támogatására is. A sárkányhajó, a rafting, a szlalom és a kajakpoló mellett a jövőben igyekszünk fejleszteni a vízi turizmust is, amely hosszú távon biztosíthatja a sportág tömegbázisát. További fontos feladat, hogy egészséges mederbe tereljük azokat a szakmai vitákat, amelyek az elmúlt években komoly viharokat kavartak a gyorsasági válogatott körül. Félreértés ne essék, a konfliktusok, amelyek zajlottak a sportágon belül, azok minden szervezetben természetesek. Szókimondó, jót akaró szakemberekre továbbra is szükségünk van, de ezekből a vitákból ki kell tudni hozni a legjobbat. Kiemelném még, hogy előre kidolgozott szakmai programunk alapján a közeljövőben jelentősen erősíteni kívánjuk szakembereink, edzőink továbbképzését és támogatását. Ez a folyamat pedig automatikusan olyan irányba mutat, ami biztosítja, hogy a sportág vezetésének megfiatalodása folytatódjon az előttünk álló években.

Dr. Baráth Etele az 50-es években ismerkedett meg a kajakozással, tinédzser korában aktívan versenyzett. A 90-es évek elején fiai révén került újra kapcsolatba a sportággal, legidősebb unokája jelenleg a Multi SE versenyzője, ő már harmadik generációs kajakos a Baráth családban.

Folyt. köv.!